 |
| Vadkacsamell czenki módra |
Fontosabb hozzávalók:
Egy ismerős, aki lőtt vagy kapott egy vagy több vadkacsát, de rest elkészíteni.
2 db tökés réce (döglött)
5 db közepes méretű burgonya (más néven krumpli)
kb. 15 szem csicsóka
1 fej vöröskáposzta
A különösen jó ételek létrejöttében általában szerephez jut a véletlen. Ezúttal két véletlen is. Először is ZS főnöke és munkaadója kapott két vadkacsát, de nem tudott vagy nem akart velük mit kezdeni, így tovább adta. Másodszor a Lidliben alig hittem a szememnek, mert a zöldséges részlegen csicsókát árultak. Vagy húsz éve kóstoltam meg ezt a gumót először életemben, azóta nem is láttam. A többi alapanyag meg adott volt.
A vadkacsáról a tollat lefosztani lehetetlen, megnyúzni meg rohadt nehéz azt a dögöt. Majdnem egy órába telt mire a két állati tetem tollatlanul tálba került. A kacsahúst nagyjából úgy kell elképzelni, hogy van egy darab melle húsa, a többi csont. Na jó, húsos csont. Megjegyzem olyan, de olyan húsleves került belőle (két pulykanyakkal gazdagítva)... de ez egy másik történet.
A vadhúsok terén nem árt némi óvatosság, mert pl. egy nem fiatal kacsa (azt azért kis szakismerettel meg lehet állapítani, ha nem idősebb egy évesnél) akármilyen öreg lehet, a húsa meg olyan száraz és rágós, mint egy tevenyereg. Ezért kell bepácolni. Ehhez sóval, őrölt rozmaringgal és feketeborssal meg kell kenni és olajjal meglocsolni. Később ebben az olajban - néhány gerezd fokhagymával feljavítva - sül meg a hús kevesebb mint egy óra alatt.
Kétféle köretet gondoltunk ki a kacsához. A csicsókát meghámozva, egy óra hosszat sós vízben áztatva, összekarikázva ugyanúgy kisüthető forró olajban, mint a krumpli. Az állaga is hasonló hozzá, az íze nem annyira, de legalább olyan jó. Talán lehet benne némi cukor is, mert kisütve hajlamosnak mutatkozott kicsit összetapadni. A krumplit lereszelve liszttel és egy tojással összecsömöszöltük és kis lapos pogácsákat sütöttünk ki belőlük. Amúgy a massza a férfikézről gyakorlatilag levakarhatatlanná válik gyúrás közben.
A káposztát most hagyjuk, aki kíváncsi hogyan készül a párolt káposzta, guglizza ki magának.
Ámde. Az illusztráción, vagyis a fénykép jobb oldalán középtájon elterülő massza nem más, mint borsmártás. Melegen ajánlott az elkészítése, mert nagyonis illik a kacsasülthöz. Ehhez azt az olajat kell elővenni, amiben a hús megsült. A fokhagymagerezdekre a továbbiakban már nincsen szükség, de az az igazság, hogy én addigra már meg is ettem, mire a teáskanálnyi, mozsártörővel megzúzott bors belekerült. Mivel csak feketebors volt itthon, mi abból készítettük a tápot, de minden további nélkül el tudom képzelni zöldborssal, vagy tarkaborssal is. Egy percig pirítva a borsot, lisztet adni hozzá egy percig tovább pirongatni, kb. 2 deci főzőtejszínt és némi mustárt hozzáadva kevergetni. És készen is vagyunk. Jót s jól.
Jó étvágyat!
A vadhúsok terén nem árt némi óvatosság, mert pl. egy nem fiatal kacsa (azt azért kis szakismerettel meg lehet állapítani, ha nem idősebb egy évesnél) akármilyen öreg lehet, a húsa meg olyan száraz és rágós, mint egy tevenyereg. Ezért kell bepácolni. Ehhez sóval, őrölt rozmaringgal és feketeborssal meg kell kenni és olajjal meglocsolni. Később ebben az olajban - néhány gerezd fokhagymával feljavítva - sül meg a hús kevesebb mint egy óra alatt.
Kétféle köretet gondoltunk ki a kacsához. A csicsókát meghámozva, egy óra hosszat sós vízben áztatva, összekarikázva ugyanúgy kisüthető forró olajban, mint a krumpli. Az állaga is hasonló hozzá, az íze nem annyira, de legalább olyan jó. Talán lehet benne némi cukor is, mert kisütve hajlamosnak mutatkozott kicsit összetapadni. A krumplit lereszelve liszttel és egy tojással összecsömöszöltük és kis lapos pogácsákat sütöttünk ki belőlük. Amúgy a massza a férfikézről gyakorlatilag levakarhatatlanná válik gyúrás közben.
A káposztát most hagyjuk, aki kíváncsi hogyan készül a párolt káposzta, guglizza ki magának.
Ámde. Az illusztráción, vagyis a fénykép jobb oldalán középtájon elterülő massza nem más, mint borsmártás. Melegen ajánlott az elkészítése, mert nagyonis illik a kacsasülthöz. Ehhez azt az olajat kell elővenni, amiben a hús megsült. A fokhagymagerezdekre a továbbiakban már nincsen szükség, de az az igazság, hogy én addigra már meg is ettem, mire a teáskanálnyi, mozsártörővel megzúzott bors belekerült. Mivel csak feketebors volt itthon, mi abból készítettük a tápot, de minden további nélkül el tudom képzelni zöldborssal, vagy tarkaborssal is. Egy percig pirítva a borsot, lisztet adni hozzá egy percig tovább pirongatni, kb. 2 deci főzőtejszínt és némi mustárt hozzáadva kevergetni. És készen is vagyunk. Jót s jól.
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése