Eddig fel sem merült, hogy mások főztjét kritizáljuk, de a néhány nappal ezelőtt átélt gasztronómiai orgazmus ezt most feltétlenül indokolttá teszi. Nos, az történt, hogy Székesfehérvárról Siófok felé közeledve a 7-es főúton nagyjából délben komolyan felmerült, hogy a 40 fok celsius dacára valami táplálékot kellene magunkhoz venni, ami egyben indokolttá tenné hideg italok és kávé fogyasztását is. Summa summárum, több községet magunk mögött hagytunk amikor is Polgárdi határában egy puritán kivitelezésű tájékoztató tábla hívta fel figyelmünket a "Mangalica BBQ" nevű étkezdére. A gépkocsiban utazó két nőstény közepes hevességgel ellenezte a betérést, amit bizonyára a környezet néminemű sivársága és a direkt sertésre utaló elnevezés valószínűleg együttesen indukált. Tény, az szinte biztosan épületet nem Ybl Miklós tervezte és a szomszédos telekre felhalmozott sitt sem volt kimondottan vendégcsalogató.
Az ösztönöm azonban azt súgta, hogy a hely, amelynek rövid és frappáns neve egyaránt magába foglalja a göndörszőrű disznót és a húsának elkészítési módját híján van minden lacafacázásnak és az evés folyamatát helyezi előtérbe. És így is lett.
Maga az étterem kicsi, de otthonos. Rögtön szimpatikus lett a pincérnő is, amikor bubis víz helyett hideg szódavizet hozott, sőt a szifont is ott hagyta az első szóra. Az nem derült ki, hogy étlap van-e, mivel azonnal lecsaptunk a felkínált mangalica tarjára és mangalica burgerre. Horribile dictu sült zöldségekkel!
A tányéron úgy festett, mint egy műalkotás és az íze olyan volt, mint amit az istenek esznek az Olümposzon vasár- és ünnepnapokon. Biztosan nem okozott volna csalódást a texasi marhasült sem, amit palatáblára róva ajánlottak a már említetteken kívül, de ekkor már nem bántuk, csak élveztük a porhanyós disznóságokat.
Gyakorló konyhamalac lévén a téglányi burger gyerektől meghagyott részét sem hagytam veszni és így állíthatom, hogy az is naggyon rendben volt.
Tehát még egyszer: a Balaton felé haladva a 7-es főúton, Polgárdi végén balra. Kihagyhatatlan.
Visszatérünk!
