Országunk 40 év alatt teljesen hódtalanból nagyonis hódossá vált. Ez a nagyra nőtt rágcsáló természetes ellenségek híján villámgyorsan hódította vissza valamikori élőhelyeit. Jámbor természete miatt még csak-csak megvalósulhatna a békés egymás mellett élés a lakossággal, helyenként azonban összetűzésekre kerül sor, amelyekben többnyire a szőrős kispajtások húzzák a rövidebbet. Mit tagadjuk a kivégzőosztag elé kerülő példányok elföldelését bűnös pazarlásnak tartjuk és amióta a jogszabályok lehetővé teszik többnyire felfaljuk őket. Gyenge idegzetű fotel-állatvédők most szívritmuszavarban gyengélkednek, no de ezt a városi típusú elmebaj jeleként is értelmezhetjük.
Nem tudja mindenki ezért fontos tudni, hogy a hód húsának fogyasztását a katolikus egyház még böjti időszakban is megengedi, mivel halnak minősül. Ugyehogyugye?! Szoknyás férfitársaink dörzsölt módon vegyítették a a tudást (miszerint a laposfarkú állat húsa nemcsak ehető, de finom is) a praktikus szempontokkal, miszerint: szép dolog a bűnbánó böjtölés, de még szebb, ha közben azért jókat lehet enni. A hódok hallá nyilvánításának kissé átlátszó trükkjét megalapozta, hogy úszásra optimalizált lapos farkulatuk pikkelyesnek tűnik, amiből az következik, hogy hal mivoltuk véleményes, azaz ha érdekeink úgy kívánják minden további nélkül tekinthetjük halnak.
Ettük már pörköltnek, sütöttük tepsiben, ez alkalommal fasírtgolyóként készítettük el, a receptet több más fasírtgolyó-recept integrálásával rögtönöztük össze. A felhasznált alapanyagok a következőek voltak:
- 90 deka darált hódhús (azért ennyi, mert ennyi volt lefagyasztva egyben)
- 1 db közepes cukkini (a végeredmény alapján jobb lett volna kettő)
- 1 db tojás
- 15 deka reszelt trappista (illetve az a cucc, amit a bótban trappistaként árulnak...)
- 3 nagyobb gerezd tört fokhagyma
- só, bors, majoranna
- annyi zsemlemorzsa, amennyit a massza felvesz
Először lereszeljük a cukkiniket a nagyobb lyukú reszelőn, egy-két kávéskanál sóval összekeverjük és 20 percig állni hagyuk. Elég sok levet ereszt, ezt jól kinyomkodjuk belőle. Mintha hógolyót készítenénk csak erőteljesebben facsarva. No, ha ez megvan a darált hódhússal és a többi összetevővel egy alkalmas tálban jó alaposan összedolgozzuk, végül tenyérben sedergetve gólyókat formálunk a masszából. Nagyobbat szoktunk mint az Ikea, de kisebbet a kommerszként ismert fasírtnál, olyan kb. 4 cm átmérőjűt.
Az elkészült golyókat a rántott húshoz hasonlóan panírozzuk és fritőzben kisütjük. Frissen, de akár sörözés közben snack-ként is fogyaszthatjuk. Fontos, hogy a fogyasztás megkezdése előtt egy stampedli pálinkával áldozzunk emlékének.
Dícsértessék!
